Samuel Beckett halála - 1989. december 24.

No items found.

Szerző:

2025-12-16

Oskola Antikvárium

Olvasási idő:

perc

1989. december 24-én, szenteste napján hunyt el Samuel Beckett, az abszurd irodalom és színház egyik legkövetkezetesebb újítója. Halálának dátuma szinte szimbolikus: egy olyan alkotó távozott ekkor, aki egész életművében a kiüresedést, a várakozást és a kimondhatatlanságot vizsgálta.

Beckett legismertebb műve, a Godot-ra várva alapjaiban változtatta meg a színpadi gondolkodást. A cselekmény hiánya, az ismétlődő dialógusok és a reménytelen várakozás az emberi létezés metaforájává vált. Prózai művei – Molloy, Malone meghal, A megnevezhetetlen – ugyanezt a kérdéskört bontják ki radikálisan lecsupaszított nyelven.

1970-ben Nobel-díjat kapott, de következetesen kerülte a nyilvánosságot és az ünneplést. Beckett művészete azt bizonyítja, hogy az irodalom a végletekig redukálva is képes alapvető kérdéseket feltenni. December 24-i halála ma már nemcsak életrajzi adat, hanem az abszurd század egyik záró pillanata.

Legújabb írásaink

Samuel Beckett halála - 1989. december 24.

Romain Rolland (1866. december 22.) – Az erkölcsi felelősség írója

1866. december 22-én született Romain Rolland Franciaországban, és már fiatalon a művészet erkölcsi szerepe kezdte foglalkoztatni. Írói pályája szorosan összefonódott azzal a meggyőződéssel, hogy az irodalom nem pusztán esztétikai gyakorlat, hanem morális cselekvés is.

1883. december 18. – Franz Kafka születése, avagy a modern ember irodalmi tükre

1883. december 18-án született Franz Kafka Prágában, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legösszetettebb kulturális terében. A város német, cseh és zsidó hagyományainak metszéspontjában nőtt fel, s ez a többes kötődés – vagy éppen kötődésnélküliség – egész életművének egyik alapélményévé vált.

250 éve született Jane Austen

Jane Austen neve ma már megkerülhetetlen az angol és a világirodalomban, ám életében aligha sejthette, hogy regényei két évszázaddal később is olvasók millióit szólítják meg. 1775. december 16-án született az angliai Steventonban, egy vidéki lelkészcsalád hetedik gyermekeként.

Szepes Mária – a képzelet és a lélek nagy utazója (született: 1908. december 14.)

Szepes Mária alakja különös fényben ragyog a 20. századi magyar irodalom egén. Mintha egyszerre lett volna mesemondó és bölcs, mágus és pszichológus, gyermekek barátja és titkos tanítások őrzője. 1908. december 14-én született Budapesten, egy olyan művészcsaládba, ahol szinte a levegőben vibrált a történetek és szerepek világa. Innen indult el az a hosszú, sokszínű pálya, amely végül legendává emelte.

1821. december 12. – Gustave Flaubert, a modern regény mestere

Gustave Flaubert 1821. december 12-én született a franciaországi Rouen-ban, és a 19. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású prózaírójaként vonult be az irodalomtörténetbe. Neve egyet jelent a realista regény megújításával, és azzal a törekvéssel, hogy az irodalom egyszerre legyen pontos, hiteles és maradandó – éppen úgy, ahogyan azt ő maga is megálmodta több mint másfél évszázaddal ezelőtt.

Henryk Sienkiewicz Nobel-díja – 1905. december 10.: A lengyel irodalom világsikere

Henryk Sienkiewicz (1846–1916) a lengyel irodalom kiemelkedő alakja, aki történelmi regényeivel nemcsak hazájában, hanem világszerte ismertséget szerzett. 1905. december 10-én első lengyel íróként vehette át az irodalmi Nobel-díjat, amelyet „kivételes érdemeiért az epikus írásművészet terén” ítélt oda számára az Akadémia. Ez a nap mind a lengyel kultúra, mind a világirodalom történetében mérföldkővé vált.

John Lennon (✞1980. december 8.) – Egy zenész, aki az irodalmat is átírta

John Lennon nevét elsősorban a Beatles legendás zenekarával azonosítjuk, ám életművének fontos — és sokszor alulértékelt — része az irodalmi tevékenysége. Halála napja, 1980. december 8., nemcsak a zenei világban okozott megrázkódtatást: egy olyan alkotó távozott, aki a 20. századi angol nyelvű irodalomban is maradandót hagyott.

Alexandre Dumas halála napján – 1870. december 5.: A nagy mesemondó öröksége

Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság megalakulása – 1793. december 3.: A magyar nyelv és kultúra első erdélyi intézményes oltalma

1793. december 3-a fontos mérföldkő a magyar művelődés történetében: ezen a napon alakult meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, az első olyan tudós társaság Erdélyben, amely kifejezetten a magyar nyelv fejlesztését és ápolását tűzte ki célul. Bár nem volt hosszú életű intézmény, mégis jelentős szerepet játszott a magyar nyelvújítás és a 18–19. századi nemzeti művelődés kiszélesedő folyamatában.

Mark Twain (1835. november 30.) – Az amerikai irodalom nagynevű humoristája és mesemondója

Mark Twain az amerikai irodalom egyik legkarakteresebb hangja: egyszerre humorista, szatirikus megfigyelő és mélyen érző humanista, aki a 19. századi Amerika társadalmi dilemmáit éles szemmel, de könnyed, játékos stílusban mutatta be.

Stefan Zweig születésnapján – 1881. november 28.

Stefan Zweig a 20. század első felének egyik legnépszerűbb és legérzékenyebb hangú európai írója volt, akinek munkássága ma is sokak számára jelenti a humanizmus, a tolerancia és a lélektani finomság példáját.

Thomas Mann Nobel-díja – 1931. november 26.

1931. november 26-án Thomas Mann, a 20. század egyik legjelentősebb regényírója ünnepélyesen átvette az irodalmi Nobel-díjat. Személyében olyan író kapott kitüntetést, aki műveiben következetesen a szellemi felelősségvállalás, a szabadság és a humanizmus képviselője maradt – és akinek gondolatai a mai napig meghatározzák az európai irodalmi és kulturális gondolkodást.

1990. november 23-án hunyt el Roald Dahl, a modern mesék legmerészebb írója

Roald Dahl életműve ma is élő, eleven és megkerülhetetlen része a világirodalomnak. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fantázia határtalan, a gyermeki nézőpont pedig sokszor igazabb minden felnőtt bölcsességnél. Bár Dahl 1990. november 23-án örökre távozott, könyvei továbbra is ott bújnak meg a gyerekek párnája alatt – tele varázslattal, furcsasággal, és azzal a különös, csak rá jellemző humorral, amelyért milliók szeretik.

Voltaire (1694. november 21.) – A felvilágosodás legélesebb hangja

1694. november 21-én született Voltaire, polgári nevén François-Marie Arouet francia író, történész és filozófus, a francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, akinek öröksége ma is él: művei és gondolatai mindmáig a szabad gondolkodás, a tolerancia és az emberi méltóság melletti kiállás szimbólumai.

1855. november 19-én hunyt el a nemzeti irodalom megújítója, Vörösmarty Mihály

Vörösmarty életműve máig a magyar kultúra egyik pillére: nyelvi gazdagsága, eszmei súlya és emberi tisztasága a magyar irodalom örök klasszikusává tették.

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.) – A magyar felvilágosodás leglíraibb alkotója

Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alkotója. Rövid élete ellenére olyan életművet hagyott hátra, amely a magyar költészet történetében korszakos jelentőségű.

118 éve, 1907. november 14-én született Astrid Lindgren – az írónő, aki átformálta a gyerekirodalmat

Astrid Lindgren (1907–2002) svéd írónő a modern gyerekirodalom egyik legforradalmibb alakja volt. Fiatal felnőttként újságíróként és titkárnőként dolgozott, mesélni pedig eredetileg csak saját gyermekeinek kezdett – ezekből a mesékből születtek első világhírű történetei.

1919. november 12-én temették el nagy írónkat, Gárdonyi Gézát

Gárdonyi Géza (1863–1919) a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legolvasottabb írója, akinek életműve a történelmi regénytől a lírai prózán át a naplóirodalomig terjed. Temetésére 1919. november 12-én került sor a vár mellett kialakított sírkertben, a későbbi Gárdonyi-sírnál.

1950. november 10. – William Faulkner Nobel-díja

Stockholm, 1950. november 10. – A Svéd Akadémia ezen a napon jelentette be, hogy az 1949-es irodalmi Nobel-díjat William Faulkner amerikai írónak ítéli oda, „a kortárs amerikai regényhez nyújtott erőteljes és művészileg egyedi hozzájárulásáért.”

1913. november 7-én született Albert Camus író

Albert Camus (1913–1960) francia–algériai író, filozófus és újságíró a 20. századi irodalom és gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt.

A régi magyar könyv gyűjtése

A régi magyar könyv gyűjtése nagyrészt stagnál az antiquáriusok kijelentései szerint. Meglévő gyűjtemények gazdái szívesen áldoznak ma is nagyobb összegeket egy-egy gyűjteményükből még hiányzó ritkaságért, de új könyvgyűjtő, ki szakértelemmel, hozzáértéssel és előre meghatározott keretek és korok közt gyűjt, nem akad.

A sárospataki főiskolai könyvtár története (részlet)

A könyvárusi úton kívül az árverések is igen nevezetes gyarapodási eszközei valának könyvtárunknak ebben a században is, az 50-es évekig.

A windsori palota kincsei

Londonból jelentik,hogy Edvárd király rendelésére mostanában a windsori palota összes termeiben és szobáiban lévő ingóságokról és egyéb gyűjteményekről pontos leltárt vesznek fel.

Az angol könyv-árverések

A »The Concisseur« czímű, amateurök számára szerkesztett folyóirat becses összeállítást közöl az 1903. deczember havától múlt év júliusáig Angliában lezajlott műtörténeti árverésekről, melynek a könyvekre vonatkozó adatai érdekesen mutatják a gyűjtőszenvedély örökös hullámzását és ingadozását.

Drága könyvek

A bibliofili szenvedély, amely nálunk vajmi ritka madár, külföldön hallatlan méreteket ölt. Valóságos vadászatok folynak ott régi, vagy ritka könyvekre, a melyeknél nem az nyom a latban, hogy tartalom tekintetében becsesek-e, vagy kiállítás dolgában, hanem az az egyetlen szempont, hogy hány példányban ismeretes egyáltalán a könyvpiacon.

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából, amelynek első faszcikulusát néhány skót nemes adta sajtó alá 1678-ban s Colin Macfarghuar volt a kiadója Edinburgban. Az első kiadás három kötetre terjedt kétezerhatszázhetven lapon s a harmadik kötet 1771- ben jelent meg.

Könyvbarátok — A Pesti Napló eredeti tárcája

Az «ódon könyvkereskedők» egyre fogynak Budapesten; a régi nagy cégek, amelyek még versenyezhettek a lipcsei, müncheni, frankfurti és bécsi antikváriusokkal, vagy becsukták boltjaikat vagy pedig visszahúzódtak a Belváros és a Lipótváros szűk utcáiba, ahol csak álmos könyveket árulnak a házmesternéknek, vagy ócska francia nyelvtanokat a szini-iskoláról álmodozó házmester-leányoknak. Sőt a régi Pestnek az első igazi antikváriuma ma már annyira «sülyedt», hogy csak uj könyveket árul, amelyeket bizományba kap a kiadóktól s kezdő írók és költők uj műveit — antikvár árakon.

Olcsóbbá lett unikum

Párisban a napokban árverezték el Cousin híres könyvgyűjtő gyűjteményét. Összesen 136,192 frank folyt be az értékes könyvekért és ritka kéziratokért.

A könyvgyűjtés szenvedélye

Újabban Olaszországban is nagyon általánossá vált a könyvgyűjtés szenvedélye, s ezzel együtt az olasz ódon-könyvkereskedés is bámulatosan fejlődött.

A könyv mániákusai

A könyv gyűjtése szép szenvedelem, ha módjával teszik, így például nagy hírnévre tett szert a francia Grolier, akinek exlibriszekkel ellátott könyvgyűjteménye páratlan a maga nemében.

Londoni könyvárverés

Londonban egy nemrégen tartott könyvárverésen több régi biblia rengeteg nagy áron kelt el.

Régi könyvgyűjtők

A könyv- és kéziratgyűjtés egykorú az Írás történetével: már a legrégibb időkben, a rómaiak és görögök idejében voltak könyvtárak. Később, midőn e birodalmak bukása után a művelődés terén hanyatlás állott be, természetesen a könyvek és igy a könyvtárak is ritkábbak lettek.

Gyakran ismételt kérdések

1. Tényleg minden könyvet megvesznek?

- Természetesen fizetni csak a továbbértékesíthető könyvekért tudunk, de igény szerint a többi könyvét is elszállítjuk.

2. Vidékre is eljönnek a könyvekért?

- Igen, de ez függ a könyvek mennyiségétől és a Budapesttől való távolságtól is.

3. Néhány tucat könyvért is házhoz jönnek?

- A helyszíni kiszállás minimum 100-200 db könyv esetén lehetséges.

4. Vásárolnak idegen nyelvű könyveket is?

- Igen, minden idegen nyelvű könyvet meg tudunk vásárolni.

5. Valóban egy-két nap alatt elszállítanak akár nagyobb mennyiségű könyvet is?

- Igen, lehetőség szerint minél gyorsabban megoldjuk a könyvek elszállítását.

6. Hétvégén is dolgoznak?

- Igen, időpont egyeztetést követően erre is van lehetőség.

7. Teljes hagyatékot is vásárolnak?

- Igen, a könyvek mellett antik tárgyakat is vásárolunk: festményt, porcelánt, antik bútort, speciális magángyűjteményeket - vagyis teljes polgári hagyatékot.

8. Lomtalanítást vállalnak-e?

- Igen, ebben is tudunk segíteni.